Nyékládháza történelme

     

Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben, Miskolctól 14 kilométerre délre. Közúton elérhető a Budapest vagy Miskolc felől a 3-as főúton, Debrecen felől a 35-ös főúton; vonattal a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely- és a Tiszapalkonya-Erőmű–Tiszaújváros–Miskolc-vasútvonalon.


A terület már az őskortól lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben, többek között szarmata cserépedényeket, és egy avar temetőt.

Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott – a tatár és a török többször felégette – de mindig újra benépesültek. 1852-ig „nyéki puszta” néven ismeretes a hely.

Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult. Mindkét falura a mezőgazdasági jelleg jellemző. Már a második világháború előtt a Lenz József itt lévő birtokain exportra is termelt sárgabarackot, almát és szőlőt. Úgyszintén Lenz József építette a Szent István utcai római katolikus templomot, ahol fia, vitéz Lenz József van eltemetve.

1932-ben a két település egyesült, ekkortól Nyékládháza a neve. 2003-ban városi rangot kapott. A Városházban, Lenz József lánya, Lenz Klára gobelinművész kollekciójának egy része állandó kiállításon látható.


2017-10-26 12:42


Vissza